Nagyon örülök neki, hogy olvasnál még rólam, azonban ahelyett, hogy a ‘szokásos’ ki vagyok? mi vagyok? mióta rajzolok? részt írnám ide, mi szólnál hozzá, ha ezt most átugornánk? 🙂 Szószerint. Mert hogy én magam is sokféle módon töltöm az időmet és amikor nem fényképek alapján rajzolok, akkor esküvőkre járok és hagyományos technikákkal készítek gyorsrajzokat. Ha kíváncsivá tettelek, akkor irány a:

„Történt egyszer régen, egy apró óvoda öltözőjében, hogy egy kislány meglátott 4 képet a falon. Épp akkor tették fel őket a helyükre.
Lányok voltak rajtuk, helyes arcocskával vászonból és zsinórból, madzaggal és gyöngyökkel díszítve. Egy férfi észrevette, hogy a kislány nagyon nézegeti a képeket és a többi gyerekkel együtt elkezdték kitalálni, hogy kik is lehetnek rajtuk. A kislány nagyon izgatott lett, mert észrevett valami furcsaságot és alig várta, hogy a férfi is rájöjjön. A férfi ekkor felkiáltott, hogy : – Ez pont olyan, mint Zsófi! Szakasztott olyan!”

Én pedig ott álltam, mérgesen, duzzogva mert szentül meg voltam győződve, hogy én vagyok a képen.

Valahogy ekkor tapasztaltam meg először, hogy nem mindenki láthatja ugyanazt, mint én…:)